Villamosenergia: inkább atomból?

Legutóbb a társadalom energiafelhasználásáról mutattunk fontos ábrákat, most a villamosenergia termeléséről és felhasználásáról lesz szó. Bár a kormány érdemi modellezés nélkül kijelentette, hogy itt keményen nőni fog az áramfogyasztás, ezért atomerőművet kell építeni, ez az adatokból nem derül ki. Az viszont máris látszik, hogy a Paks2 projekt miatt a megújuló alapú áramtermelés növekedését sikerült erősen visszafogni. Mindenki szembejön velünk...

A társadalom villamosenergia-felhasználása a 2008-as válság közepette nagyot csökkent. Csak 2013 óta kezdett növekedni, de még most sem értük el a 2017-es szintet.

2011-ben a kormány azzal érvelt a Paks2 beruházás szükségessége mellett, hogy évi 1,5 százalékkal nőni fog az áramfogyasztás. Ezt mutatja a piros szaggatott vonal. Ettől bizony messze vagyunk, szerencsére. A 2016-os adatokat még nem közölte a KSH.

A hazai termelés csökkenőben van, az import viszont jelentősen nőtt az utóbbi években, ami első megközelítésben nem hangzik túl jól, de a tartósan alacsony áramárak miatt ez tartósan így maradhat.

A hazai villamosenergia-termelés egyre inkább nukleáris alapú, és nagyon alacsony a megújuló arány:

A napelemek összfelülete tekintetében nem tudunk nagy eredményeket felmutatni, bár az elmúlt években a lakossági szektorban is és a települési kiserőművek esetében érezhető az elmozdulás.

Magyarország – Lengyelországgal együtt - lemaradt a megújuló forradalomról. 2015-ig szinte elhanyagolható a napelemek által termelt villamosenergia mennyisége.

A szélenergia hasznosításában pedig 2010-ben megállt az idő Magyarországon, az Orbán-kormány alatt egyetlen erőműparkra sem adtak ki koncessziós jogot.

És még egy sokatmondó ábra: az energiahálózati veszteség, Romániához hasonlóan, elég magas, és az ún. rezsicsökkentés és a villamosenergia piacába való állami beavatkozások hatására újra növekedésnek indult, miközben a környező országoknál komoly javulás észlelhető…

 

 


 

A Jelentés Zöld Fordulatról című elemzésünkben számos ilyen mutatót vizsgálunk. A fenntarthatóság három dimenzióját mérjük: Gazdaság, Társadalom és Környezet. Érdemes böngészni honlapunkat!